A suli mumusai-, azaz a reáltárgyak

Mindenkinek van olyan tantárgya, amit kevésbé ért meg. A diákok tömegesen irtóznak a matektól, de nem tehetnek ellene semmit, hiszen érettségi tantárgy.

Saját bőrömön tapasztalom meg, hogy nem minden a jól megválasztott iskola, attól nem leszek boldogabb, mert ott is minduntalan beleütközök egy nagy akadályba, a reálba. Humán beállítottságomat 7.-es koromban vették, ill. vettem észre, és azóta tudom, nekem a matek és az efféle dilis tárgyak soha nem mennek majd úgy, mint az idegen nyelv, vagy a magyar és média.

Nem értek valamit, amit minden nap felteszek magamban, bár lehet, hogy gyerekes hülyeség. MIÉRT KELL MATEKOT TANULNI? Miért érettségi tantárgy? Hiszen én újságírónő szeretnék lenni, vagy valami olyasmi, így a matekra az életben soha nem lesz abból a célból szükségem, hogy x+x² az mennyi. Na, meg a függvények. Kinek kellenek ezek? Miért tanuljuk?

Az a tervem, hogy egyetemre, vagy főiskolára megyek, ha sikerül majd az érettségim. Igaz, hogy csak elsős vagyok a Dózsa György Gimn. és Szakközépiskola Kollégiumában, de szeretek mindenen előre elgondolkodni. Ha matek érettségi lesz, márpedig biztos az lesz, akkor nem biztos, hogy felvesznek valahova továbbtanulni, mert így is igen magasak a pontszámok.

Ha a matek nem lenne, akkor könnyebb lenne, nem csak nekem, hanem mindenkinek, akinek gondjai vannak a reállal. És mégis! Nem tudom, hogy ki találta ki ezt a rendszert, de most áldom érte az eszét, hogy ennyire megnehezítette az életemet.

Amióta bekerültem a mostani suliba, azóta örülök, ha a kettest elérem, pedig általánosban 4-es, 5-ös voltam, noha a suli nagyon kemény, nehéz volt ám. Dolgozatírás közben arra gondoltam, hogy „Úristen! Egy újabb egyes. Megint csalódást okozom szüleimnek, akik elvárják tőlem a hármast, és nem hiszik el, hogy én néha a kettesért is vért izzadok!” Nehéz, mondják sokan, és én is ezt szajkózom otthon. Erre mi a szokásos válasz? Nehéz? Mindent meg lehet tanulni.

Ők már könnyen mondják. Ők felnőttek, gyereket nevelnek, meg ilyesmik. Bevallom, nem könnyű nekik sem, de amikor ők voltak diákok, akkor nem volt nekik ilyen nehéz, mint most nekem, vagy a hozzám hasonló korúaknak. Miért kell ennyire megnehezíteni a gyerekek sorsát ott fent, Pesten? Egyáltalán ki az, aki ilyen hülyeségeket talál ki?

Ezen gondolkozok, miközben kikapom újabb dolgozatomat, amin egy hatalmas egyes díszeleg és s szokásos szöveg: „Zsanett! Te nem tanulsz! Ezek pedig nagyon fontosak!”

Kedvem lenne odaszólni a tanárnak, hogy tanultam, de nem értem, ám ezt nem tehetem, hisz a tanárnak mindig igaza van, a tanár szava szent. :P

Inkább csendben füstölgök tovább magamban.